Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform okt. 10-én Csíkszeredában tartott ülésén elfogadta az Erdélyi Magyar Kongresszus aug. 22-i budapesti nyilatkozatát, ennek alapján követeli a romániai magyarság önrendelkezési jogának tiszteletben tartását, felkéri a magyar kormányt, teljesítse kötelezettségeit a nemzetközi fórumokon az erdélyi magyarság védelmében. Az EMK "veszélyes lépésnek tartja Domokos Géza elnök által kezdeményezett titkos bukaresti tárgyalást, amelyet egyes RMDSZ-képviselők és szenátorok a külügyminiszter tanácsosával, Ovidiu Sincai úrral folytattak. - Az EMK elutasítja a Hargita megyei RMDSZ-szervezet létrehozására tett voluntarista kísérletet. - Mivel Domokos Géza RMDSZ-elnök lemondott, a platform felkérte Tőkés László püspököt, hogy vegye át az elnöki teendőket. - Az aláírók között szerepel Katona Ádám és Király Károly, Gazda István /Kovászna/, Gazda József /Kovászna/, Sántha Pál Vilmos /Sepsiszentgyörgy/. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
1993. január 27.
Borbély Imre, az RMDSZ Országos Elnökségének tagja nyilatkozatában értékelte a kongresszus munkáját. A Kolozsvári Nyilatkozat nagy előrelépést jelentett, mert az autonómia kérdésében nem volt konszenzus az RMDSZ-en belül, ezt az elnökkel az élen egy nagy tábor ellenezte. Több ilyen terv született /Szőcs Géza törvénytervezete, Csapó József három változatú memorandumtervezete, Balázs Sándor önrendelkezési statútuma/, de ezek között még nem történt egyeztetés. A konszenzushoz csakis olyan elnök szükséges, aki élvezi a tagság bizalmát. Tőkés László tiszteletbeli elnöki funkciójában megmaradt politikai erőterek fölött állónak, Markó Béla elnököt az erdélyi magyar politikai paletta minden színárnyalata Verestóy Attilától Katona Ádámig elfogadja, ő tehát a mérleg nyelvét jelenti. - A Szabadelvű Kör egyes politikusai nehezen fogadták el az autonómia tervét és részt vettek a Borbély Imre elleni lejáratási kampányban, személyét összekapcsolták egy hipotetikus székely fegyverkezéssel. A személye iránti ellenérzés annak köszönhető, mondta Borbély Imre, hogy liberális gondolkodása dacára fenntartás nélkül vállalja magyarságát. - A kongresszus előtt több cikk megjelent, hangoztatva, hogy létezik egy csoport, amelynek hangadói Tőkés László, Csapó József, Szőcs Géza és Kolumbán Gábor. "Azt hiszem, sokan sok esetben mechanikusan átveszik a magyarországi, késhegyre menő megosztott helyzetet, az MDF-SZDSZ szembenállást, és keresve kutatják, nálunk ki is az a hatalmat kisajátító politikus, akit ezzel a váddal meg lehet bélyegezni." "Ezen cikkek jelentősége bomlasztó és kártékony a romániai magyarságra nézve, de konstruktív vitára érdemes állásfoglalást tükröznek. A populizmus annyira kiizzik belőlük, mint egyes magyarországi szélsőjobb pamfletekből." Az RMDSZ vezetőtestületei legitim, választott szervezetek, nem fogadható el tehát az, hogy a KOT nem kérte ki az autonómia kérdésében a szakértők véleményét. Az ilyen cikkek azt sugallják, hogy nyissunk vitát eldöntött kérdésekről. Ez a csoport tehát politikai felülvizsgálati igénnyel lép fel az RMDSZ vezető szerveivel szemben. /Kozma Szilárd, Brassó: Inetrjú Borbély Imrével, az RMDSZ Országos Elnökségének tagjával. = Pesti Hírlap, jan. 27./
1993. február 7.
A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt febr. 6-7-én tartja kongresszusát Marosvásárhelyen. A magyar Kereszténydemokrata Néppártot dr. Gáspár György parlamenti frakcióvezető-helyettes és dr. Giczy György képviseli. /A KDNP a kisebbségekért. = Pesti Hírlap, febr. 6./ A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt II. kongresszusán megjelentek magyarországi pártok képviselői is, így Csapody Miklós /MDF/, Keszthelyi Gyula kormányfőtanácsos a Határon Túli Magyarok Hivatalát, Timkó Iván a Magyarok Világszövetségét képviselte. A kongresszuson új programot és új alapszabályt fogadtak el, átvették az RMDSZ meghatározását: romániai magyar nemzeti kisebbség, elengedhetetlennek tartják a személyi és kulturális autonómiát, kimondták, hogy létre kell hozni a romániai magyarság munkavállalóinak és adófizetőinek érdekvédelmi szervezeteit. A párt a romániai magyarságot államalkotó tényezőnek tekinti. A program megfogalmazta a követeléseket a nyelvhasználatra, az anyanemzettel való kapcsolattartásra és az önszerveződésre vonatkozóan. Katona Ádám és Bardóczi Csaba tiltakozásul elhagyták a termet, mert nem vették fel a párt programjába a területi autonómiát. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés felolvasott nyilatkozata szerint ezt sajnálatosnak tartották. Ugyancsak sajnálatosak tartották, hogy nem olvasták fel a kongresszus előtt Tőkés István professzornak a párt elsó elnökének a párt válságára vonatkozó két levelét. - Megválasztották az új vezetőséget, elnök: Varga László marosvásárhelyi tiszteletes, a három alelnök: Bárányi Ferenc /Temesvár/, Bibza István /Kolozsvár/, Ágoston Albert /Marosvásárhely/, a főtitkár Kelemen Kálmán /Marosvásárhely/ maradt. /Pesti Hírlap, Magyar Hírlap, Népszava, febr. 8./ Dr. Tőkés István volt elnök levélben közölte távolmaradásának okát. A nélküle összehívott kongresszuson nem vesz részt, mivel nem vállalhatja az utóbbi időben a pártban kialakult szellemet, mely "se nem keresztényi, se nem magyar". Az újonnan megválasztott elnök, Varga László elmondta, hogy nehéz feladatot vállaltak. "Dezinformált, kiábrándult emberekkel, tömegekkel állunk szemben. Ezeknek az embereknek segítségre van szükségük." /Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./
1993. február 19.
A Magyar Kereszténydemokrata Pártban nagy ellentétek feszültek. A párt elnöke, dr. Tőkés István 1991. febr. 5-én lemondott, majd meggyőzték, hogy átmenetileg adja tovább a nevét, majd 1992. dec. 2-án immár véglegesen lemondott elnöki tisztségéről. Az RMKDP programjához változatlanul ragaszkodik, de az RMKDP semmiképpen sem lehet helye az üres és hamis szócsatáknak, írta Kelemen Kálmánhoz intézett levelében. Az ideiglenes elnök Varga László lelkész lett. A párton belül létezik a Kolozsvár-Marosvásárhely ellentét, ez részben magyarázza az elnökváltást. Dr. Tőkés István Kocsis Istvánnak, az RMKDP Kolozs megyei területi elnökéhez írt levelében jelezte: nem vehet részt az RMKDP II. kongresszusán, nem vállalhatja azt a munkaszellemet, amelyet Kelemen Kálmán és Varga László helyesnek tartanak. Ez a szellem se nem keresztényi, se nem magyar. Az ellentét politikai színezetű a párton belül. Dr. Újvári Ferenc, Bálint Júlia és más kolozsváriak radikálisabb, nemzetibb, jobbközép pártot szeretne látni az RMKDP-ben, amely nem feltétlenül az RMDSZ uszályában halad. A marosvásárhelyi "reálpolitikusok" a lassú, belső építkezést, az RMDSZ-hez és a többségi nemzet pártjaihoz való türelmesebb viszonyulást tartanak mérvadónak. Az RMKDP febr. 6-7-i kongresszusán a megjelent, rokon eszmeiségű RMDSZ-platform, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevében Katona Ádám és Bardóczy Csaba számon kérte, hogy az RMKDP "kifelejtette" programjából a területi autonómia és nemzeti közösség fogalmakat. Az EMK szerint az RMKDP megalkuvó, ezért tiltakozásul elhagyták a kongresszust. Nem várták meg az "ellennyilatkozatot", melyet Nagy Benedek szerkesztett és fogadtatott el a kongresszussal. - Végül a RMKDP elfogadta a programot, elnöknek megválasztotta Varga László, Kelemen Kálmán maradt a főtitkár, a megválasztott alelnökök: Bibza András /Kolozsvár/, Ágoston Albert /Marosvásárhely/, Bárányi Ferenc /Temesvár/. /Dénes László: RMKDP-kongresszus. Kibujt a bolha a pohárból. = Orient Expressz (Bukarest), febr. 19./
1993. február 27.
Bíró Béla a mérsékeltek egyik képviselője /individualistáknak nevezi csoportját/ írta, hogy máig emlegetik Tőkés László: Össztűz című vitacikkét, mely Cs. Gyimesi Éva, Bányai Péter, Szilágy N. Sándor álláspontját "tipikus politikai asszimiláns gondolkodásnak, /?/ másodrendű állampolgárok álbölcsességen alapuló életfilozófiájának" titulálta, és figyelmeztetéseit hajtóvadászatnak, lejáratókampánynak állította be. Az RMDSZ kongresszusán a mérsékeltek alternatívája nyert. Bíró Béla elismerte, hogy Katona Ádám, Borbély Imre, Tőkés László vagy Szőcs Géza gyakorta magános kezdeményezései nélkül az autonómiakérdés nem került volna be a román köztudatba, hozzátette, hogy a román ellenzékkel való együttműködés /Domokos Géza, Kolumbán György, Bányai Péter, Cs. Gyimesi Éva, Szilágy N. Sándor/ nélkül "nem tehettünk volna szert arra a közösségi hitelre, mely végül még az autonómia gondolatát is a racionálisan mérlegelhető lehetőségek szférájába emelte." /Bíró Béla /Sepsiszentgyörgy/: "Tipikus asszimiláns gondolkodás?" = Beszélő (Budapest), febr. 27./ A jelzett vitairat: Tőkés László: Össztűz avagy akciózás és "feyezés" kolozsvári módra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15.
1993. március 27.
Nagyváradon ült össze márc. 26-27-én az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsa /SZKT/. Megválasztották az ügyvezető testületet, majd az állandó bizottság tagjait. Elnök: Csiha Tamás, alelnökök: Borbély Imre, Ciszter Kálmán, Kolumbán Gábor, titkárok: Bunyovszky Lóránt, Borsos Géza, Toró T. Tibor. A létrejött frakciók: Magyar Demokrata Frakció - 20 tag, vezetője Borbély László, Szórványcsoport - 14 tag, vezetője Kakassy Sándor, Szabadelvű Csoport - 16 tag, vezetője Magyari Nándor, Partium Csoport - 14 tag, vezetője Márton Árpád, Erdélyi Magyar Kezdeményezés - 10 tag, vezetője Beder Zsolt, MISZSZ - 14 tag, vezetője Toró T. Tibor, Bethlen Gábor Frakció - 10 tag, vezetője Tőkés András. Az egyes frakciókba a feliratkozás még tart. Az SZKT ülésén hosszú órákon át tartó heves vita zajlott. Az SZKT hivatalosan tiltakozott az ellen, hogy a két magyar többségű megye élére román prefektusokat nevezték ki. Az ülés előtt a Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform, illetve Király Károly, a háromszéki RMDSZ elnöke sürgette, hogy vonják felelősségre Verestóy Attilát, mert elhatárolta magát Tőkés Lászlótól. Az SZKT megtárgyalta Tőkés László kijelentését, nyilatkozatban fejezték ki az RMDSZ tiszteletbeli elnökével való egyetértésüket Hajnalra több képviselő hazautazott, nekik is elküldik a nyilatkozatot, és azt egyetértésük után hozzák nyilvánosságra. /Véget tért az RMDSZ nagyváradi tanácskozása. = Új Magyarország, márc. 29., Barabás Zoltán: RMDSZ- SZTK. Nagyvárad. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./ Az SZKT-ban a különböző platformok és a függetlenek között az erőegyensúly kialakulatlan, így a legkisebb véleményeltérés akadályozhatja az SZTK hatékony munkáját, illetve döntéseit. Tőkés László tiszteletbeli elnök kifejtette, hogy az RMDSZ parlamenti frakciójának vezetői, elsősorban Verestóy Attila elhatárolta magát Tőkés László etnikai tisztogatással kapcsolatos kijelentésétől. /Gyarmath János: Nehézkes érdekegyeztetés az RMDSZ-ben. = Magyar Nemzet, márc. 27./
1993. április 1.
Ápr. 1-jén Székelyföldön nagyszabású tömegtüntetések zajlottak, tiltakoztak a román prefektusok kinevezése ellen. "Csíkiek, Csíkszereda lakosai! Csütörtökön, április 1-jén várunk benneteket Csíkszereda főterén, hogy együtt tüntessünk a román kormány magyarságot megalázó és igényeit semmibe vevő legújabb intézkedései ellen. Tárgyalások és sorozatos ígérgetések után a kormány nem csupán az ország többi részén, hanem még Hargita és Kovászna megyében sem talált egyetlen alkalmas embert e tisztség betöltésére. Mi ez, ha nem etnikai megkülönböztetés? Mi ez, ha nem alkotmány biztosította egyenrangú állampolgárságunk semmibevétele?" - így szól a csíki RMDSZ felhívása. Hasonló hangvételű felhívást fogalmazott meg külön-külön az udvarhelyszéki, a gyergyói és háromszéki RMDSZ is. Csíkszeredán tízezres tömeg gyűlt össze. Felszólaltak: Székedi Ferenc csíki RMDSZ-elnök, Sántha Pál Vilmos, a megyei tanács elnöke, Veress Dávid traktorgyári mester, dr. Tóth Zoltán gyimesközéploki RMDSZ-elnök, Ördögh Imre, a csíki RMDSZ alelnöke és Nagy Benedek képviselő. A tüntetés résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, kifejtve, hogy a román prefektusok kinevezése etnikai diszkrimináció. Követelik, hogy a kormány vonja vissza intézkedését, ellenkező esetben a polgári engedetlenség különböző formáiban folyatják küzdelmüket. A nyilatkozatot eljuttatják a kormánynak, a kisebbségvédelmi európai fórumokhoz. Hargita megye tanácsának Állandó Bizottsága állásfoglalásában ugyancsak elítélte a kinevezést. Székelyudvarhelyen a főtéri nagygyűlésen tiltakoztak a prefektuscserék ellen. Barkóczy István, az RMDSZ Udvarhely széki elnöke nyitotta meg a nagygyűlést, majd Kovács Sándor római katolikus főesperes, Katona Ádám széki RMDSZ-alelnök, Hegyi Sándor református tiszteletes, Ferenczy Ferenc polgármester, Sófalvi László városi RMDSZ-elnök és Bardóczy Csaba szakszervezeti elnök mondott beszédet. Gyergyószentmiklós főterén 8000 ember tiltakozott a román prefektusok kinevezése ellen. /Gyűrűző prefektud-ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3-4./ A székelyudvarhelyiek egyúttal követelték Verestóy Attila szenátusi frakcióvezetői mandátumának felülvizsgálatát. Kérték, hogy az RMDSZ etikai bizottsága vizsgálja ki Verestóy Attila kijelentéseit. /Ma: tüntetések Székelyföldön. = Új Magyarország, ápr. 1./ Csíkszereda főterén több mint tízezer, Székelyudvarhelyen több mint nyolcezer ember tüntetett. Csíkszeredán Székedi Ferenc, az RMDSZ csíki szervezetének elnöke mondott beszédet. "Minden politikai eszközzel fel fogunk lépni a prefektuscsere és a román prefektus kinevezése ellen" - jelentette ki. Kovászna megyében ápr. 2-án kezdődnek a tüntetések. /Botos László: Tízezrek tüntettek Székelyföldön. = Új Magyarország, ápr. 2./
1993. április 14.
Az RMDSZ platformja, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés kezdettől síkraszállt az 1989. decemberi események miatt bebörtönzött zetelaki és oroszhegyi magyarok ügyében. Nem sok esély van az ítélet megváltoztatására. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés közbenjárására Buchwald Péter RMDSZ-szenátornak sikerült kieszközölni egy rendkívüli látogatást szamosújvári börtönben. Az elítéltek családtagjaival együtt felkeresték a börtönben Ambrus Pál, Nagy István, Nagy Imre s Vass Kiss Előd oroszhegyi bebörtönzötteket Buchwald Péter, Vekov Károly, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt Kolozs megyei elnöke, Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szóvivője és Dénes László nagyváradi újságíró. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nem feledkezik meg Boldizsár Ferenc, Illyés István és Karsai László zetelaki elítéltekről sem, akik másik börtönben vannak. /Látogatóban a szamosújvári börtönben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./
1993. április 16.
Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform vezető személyisége, aki egyben az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének politikai alelnöke indítványára aláírási akciót kezdeményeztek Erdélyben az ártatlanul elítélt erdélyi magyarok ügyében. A vele készült beszélgetésben kifejtette, hogy 1989 decemberében három román és három magyar, közismerten népnyúzó rendőr, szekus lett a népharag áldozata. A románlakta vidékeken is voltak hasonló népítéletek.1990 márciusában a Vatra Romaneasca vezetőinek felbujtására román falusiak tömegei érkeztek Marosvásárhely főterére, ahol összecsaptak a békésen tüntető magyarokkal. Az 1989-es népítéletben résztvevők számára közkegyelmet hirdettek, ennek ellenére néhány székelyföldi faluból lehurcoltak több embert. Közülük néhányat kiválasztottak és a magyarság megfélemlítésére törvénysértő módon /hiszen amnesztiát hirdettek/ az oroszhegyi és zetelakai magyarokat súlyos ítéletekkel börtönbe vetettek. Hasonlóan a magyarság megfélemlítése vezette az igazságszolgáltatást az 1990. márciusi magyarellenes pogrom miatt ártatlan magyarokat ítéltek el. Ekkor ítélték öt évre a marosszentimrei Szabadi Ferencet 5 évre, az erdőcsinádi Füzesi Albertet és Füzesi Andrást, valamint Papp Árpádot egyenként 4-4 évre, a marosszentgyörgyi Galaczi Józsefet és Hanzi Valentint 3-3 évre. A marosvásárhelyi Cseresznyés Pál tíz éves büntetést kapott. Oroszhegy és Zetelaka szervezetei korábban aláírásgyűjtési akciót indítottak. Összegyűlt közel húszezer tiltakozó aláírás. Tőkés László kezdeményezésére a magyar történelmi egyházak vezetői nyílt levélben fordultak Iliescu elnökhöz, felemelve szavukat a jogtiprás ellen. Sok nyugati emberjogi szervezet szintén tiltakozott. Mindeddig eredménytelenül. Ezért döntött úgy az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, hogy felvállalja ezt az egész romániai magyarságot érintő ügyet. Beadványukat eljuttatták a nemzetközi emberjogi szervezethez. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés teljes támogatásáról biztosította Tőkés László püspököt, aki ellen súlyos támadást indítottak. Verestóy Attila szenátor a nagy nyilvánosság előtt cáfolta a püspöknek a romániai magyarság veszélyeztetettségéről tett megállapítását. Ezért platformjuk követeli, hogy az RMDSZ etikai bizottsága vizsgálja ki a szenátor megnyilatkozását. /Botlik József: "Az erdélyi magyarok jogsérelme egyértelműen politikai és etnikai jellegű" = Magyar Nemzet, ápr. 16./
1993. április 19.
Több elképzelés létezik az erdélyi autonómiáról, melyek az RMDSZ vezetői - Szőcs Géza, Katona Ádám, Balázs Sándor - nevéhez kötődnek. Legutóbb dr. Csapó József autonómia-tervezete /Memorandum a romániai magyarság belső önrendelkezéséről - közölte: Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 1./ jelent meg. Király Károly szerint Csapó Józsefé a legjobb a tervezetek közül. Ez a tervezet vitaalap lehet a jövőben. /Tibori Szabó Zoltán: Az erdélyi önrendelkezés tervei. = Népszabadság, ápr. 19./
1993. április 21.
A régi megszüntetett Udvarhely megye visszaállítását követelték többen Székelyudvarhelyen. Élükön áll Katona Ádám, aki bejárta Udvarhely szék falvait. Az Udvarhelyi Híradó márc. 16-i számában már úgy fogalmazott, hogy csak az Iliescu-rezsim magyar kiszolgálói ragaszkodnak a mostani Hargita megyéhez. Az Erőszakkal Megszüntetett Megyék Ligája 1991 tavaszán Iliescu elnöktől 21 történelmi megye visszaállítását kérte. Akkor az elnök 7-8 megye visszaállítását ígérte meg, újabban pedig már csak háromról van szó, de Udvarhely megye benne szerepel. Székelyudvarhely 41 ezer lakosának 95 százaléka magyar, mindössze 750 román él a városban. Marosi Barna felhívta a figyelmet arra, amennyiben újra megyeközpont lenne a város, 72 megyei intézményt kellene felállítani, ez 4000 embert jelentene, családtagokkal 12 000 fő. A megyei intézményekben jóformán nincs is magyar, ezért a hatalom az új megyében is románokat nevezne ki, megindulhatna a románok betelepítése. Emiatt nem célszerű most megyésíteni. /Marosi Barna: Etnikai csapda: Udvarhely megye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./
1993. május 22.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ máj. 21-22-én ülésezett Marosvásárhelyen. Hosszú idő telt el várakozással, hogy megérkezzenek a képviselők. Vita után abban állapodtak meg, hogy képviselőt frakciója vagy pártja ne hívhasson vissza az SZKT-ból. Az SZKT házszabály-tervezetét vitatták meg aprólékosan, mondatról-mondatra haladva. Heves vita volt arról, hogy az SZKT tagjai kétharmadának jelenlétében határozatképes. Az eddigi ülések /Gyergyószentmiklós, febr. 19-20, Nagyvárad, márc. 26-27./ azt bizonyították, hogy ez nehezen tartható. A döntéshez ugyanis nem volt meg a szükséges létszám. Kudarc volt ez az összejövetel, a megjelentek nem tudtak megállapodásra jutni. /Makkai János: Ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./ A kilenc napirendi pontból csupán egy került terítékre. Bejelentették, hogy megalakult a Kereszténydemokrata frakció /tagjai: Hajdu Gábor és Hosszú Zoltán szenátor, illetve Bárányi Ferenc és Nagy Benedek képviselő. /Králik Lóránd: Marosvásárhelyi SZKT. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 25./ Többen szerették volna elérni, hogy Katona Ádám kerüljön be az egyik megüresedett helyre, de a mérsékeltek ezt megakadályozták. Heves és hosszas viták jellemezték az SZKT ülését, nem tudtak dönteni lényeges kérdésekben. A fiatalok szerint megengedhetetlen, hogy Verestóy Attila és a hozzá hasonlók köre döntsön a felmerülő problémákról. /Máthé Éva: csendesen kimúlt?. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./
1993. május 25.
Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szóvivője szerint az RMDSZ-ben elmélyült az erkölcsi, politikai válság. Az RMDSZ tagságának többsége Tőkés László irányvonalát, a hatékony kisebbségi önrendelkezést, autonómiát helyesli, a vezetők nagy része azonban alapvetően engedékeny a legfontosabb kérdésekben. Katona Ádám szerint Markó Béla nyilvánvalóan Tőkés László ellen lép fel. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, tagadhatatlan, hogy az RMDSZ-ben belső viták folytak. A brassói kongresszus azonban egyértelműen az autonómia mellett kötelezte el az RMDSZ-t. A román hatalom többször megkísérelte Tőkés Lászlót leválasztani az RMDSZ-ről. Közte és Tőkés László között nincs ellentét, erősítette meg Markó Béla. /Népszabadság, máj. 25./
1993. május 26.
Katona Ádám szerint "még sohasem állt olyan közel a teljes széthulláshoz az RMDSZ, mint most." A kiábrándulás miatt sokan nem jöttek el az SZKT marosvásárhelyi ülésére, ahol szóba sem került az, hogy Frunda György képviselő a román tévében újfent elhatárolódott Tőkés Lászlótól. Nem esik szó az RMDSZ vezetésében Csapó József szenátor több mint egy éve kidolgozott autonómia-tervezetéről. Katona Ádám szerint most Tőkés László háttérbe szorítása történik. /Katona Ádám az RMDSZ belső ellentéteiről. = Pesti Hírlap, máj. 26./
1993. június 18.
Sok szó esik az autonómiáról, erről kérdezte az újságíró néhány RMDSZ-tisztségviselő véleményét. Katona Ádám leszögezte, a tavaly októberi KOT /Küldöttek Országos Tanácsa/ óta a romániai magyarság számára kulcsfogalom a belső önrendelkezés. Ezt még azoknak is tudomásul kell venniük, akik a román politikai erőkkel keresnek szövetséget. Katona szerint kevés román szövetségesünk van, Octavian Buracu, az ifjú liberálisok és Doina Cornea. A szórványban a személyi autonómia az identitás megmaradásának egyetlen lehetősége. Verestóy Attila szenátor szabadkozott, ő nincs a barikád másik oldalán, az autonómiát ő eszköznek tekinti. Hajdu Gábor szenátor szerint hiányoznak az anyagi eszközök az autonómiához. /Máthé Éva: Autonóm vélemények az ? autonómiáról. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./
1993. június 18.
Nagyenyed börtönében vannak a tíz éven felüli büntetésre ítéltek. Az RMDSZ képviselői mentek Nagyenyedre, hogy meglátogassák a 19 évre ítélt zetelaki Boldizsár Ferencet. Az újságírót csak különböző engedélyező telefonok után engedték be, fényképezni nem lehet. Katona Ádám megkérdezte a börtön igazgatójától, mi van a börtön kápolnájával. Az már nincs meg, lebontották. Buchwald Péter szenátor kifejtette, Boldizsár Ferenc koncepciós per áldozata. A magyarok ellen hozták ezeket az ítéleteket. Az RMDSZ harcol az ártatlanul elítéltkért, így Boldizsár Ferencért is. Elővezették Boldizsár Ferencet, aki elmondta, Csíkszeredán és Jilaván verték, itt már nem, itt dolgozhat. Most láthatta először letartóztatása után született gyermekét. Vekov Károly átadta neki a csomagot. A helyi RMDSZ ezután havonta küld neki csomagot, akárcsak a kolozsvári RMDSZ, ők a szamosújvári elítélteknek küld csomagot. /Csomafáy Ferenc: Beszélőn. Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./
1993. július 18.
Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke júl. 18-án Székelyudvarhelyen olvasóival találkozva a magyarság sorskérdéseiről beszélt. Az est végén Katona Ádám, az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület /OBKE/ elnöke bejelentette, hogy elkészült Szervátiusz Tibor Orbán Balázs emlékmű-terve Székelyudvarhely főterére, amelyet az OBKE rendelt meg a Budapesten élő szobrászművésztől. - A művész édesapja, Szervátiusz Jenő szoborhagyatékát az OBKE útján Székelyudvarhely városának adományozza. /Csoóri Sándor Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./ Zepeczaner Jenő kifogásolta, hogy nem hirdettek meg nemzetközi szoborpályázatot, ahogy eredetileg tervezték. /Zepeczaner Jenő: Kettő vagy semmi? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24-25./
1993. augusztus 27.
Balatonszárszón, a szárszói találkozón folytatódott a nemzetpolitikai vita. Joó Tibor honvédelmi államtitkár rámutatott, a magyar biztonságpolitika és külpolitika alaptétele nem lehet más, mint az, hogy saját érdekeiket a magyaroknak kell megvédeniük, mások érdekeit is figyelembe véve. Katona Ádám /Székelyudvarhely/ kifogásolta a kisebbség kifejezést, mert a határokon kívül rekedt magyarok a magyar nemzet részei. /Szárszói találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./
1993. szeptember 11.
Katona Ádám, az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezetének vezetője indulatosan nyilatkozott a Neptunban zajlott tárgyalások szereplőiről. Szerinte Tokay György, Frunda György és Borbély László élesen szembenállnak az autonómia kérdésével. Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ hargitafürdői ülésén Csapó József önrendelkezési tervezetét tárgyalták. Akkor Tokay György és Frunda György a tervezet ellen szólaltak fel és elérték azt, hogy ezt a memorandum-tervezetet titkosították. Azóta ez a szárny úgy tesz, mintha nem is létezne ez tervezet. Azóta többször tárgyaltak erről, de Tokay és társai lehetetlenné tették az érdemi munkát ebben az ügyben. Kezdetben terminológiáját kifogásolták, később azt kérték, nemzetközi szakértők vizsgálják meg Csapó tervezetét. Ez megtörtént és a szakértők elismeréssel nyilatkoztak a tervezetről. Katona szerint Markó Béla elnök is a cinkosuk. Markó úgy mutatja, mintha ő volna a mérleg nyelve, aki nem csatlakozik se ide, sem oda. Valójában -Katona szerint - Markón múlt, hogy az autonómia-tervezet nem került az országos testületek elé. A kormányzattal folytatott neptuni tárgyalásokban Verestóy Attila is részt vett. Katona Ádám ezt a csoportot kormánypárti csoportosulásnak nevezi, akiket az egyéni érdek vezérel. Ez az asszimiláns csoport Tokay György vezetésével paktumot kötött a magukat liberálisnak definiáló, tulajdonképpen kozmopolita csoportosulással /meghatározó személyiségük Cs. Gyimesi Éva, köztük van Szilágyi Sándor, Magyar Nándor is/. Az RMDSZ brassói kongresszusán ez a szövetséget kötött két csoport lett a hangadó, embereik kerültek a vezetésbe. Az összes vezető funkció az ő kezükbe került. Ez meghatározza az RMDSZ politizálását. Az SZDSZ képviselői belefolytak az RMDSZ legutóbbi kongresszusának irányításába. Az SZDSZ-es Törzsök Erika futkosott a brassói kongresszuson jelen levő Pető Iván és Cs. Gyimesi Éva között. Állandóan vitte az utasításokat. Az SZDSZ igyekszik befolyásolni az RMDSZ-t. /Bodnár Dániel: Katona Ádám, az székelyudvarhelyi szervezetének vezetője a megosztottságról, az autonómiáról és a titkos tárgyalásokról. = Magyar Nemzet, szept. 11./
1993. szeptember 21.
Szabó Ferenc Károly, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnökhelyettese reagált Katona Ádámnak a lapban közölt nyilatkozatára /Magyar Nemzet, szept. 11./: védelmébe vette a Neptunon tárgyalókat, mondván, nem tudhatták, hogy propagandacélokra használhatják fel a találkozót. Tőkés Lászlónak kijár az elismerés, akkor is, ha egyes nyilatkozataival nem tud egyetérteni. Egyes csoportok Tőkés Lászlót védőpajzsul állítják maguk elé. Szabó a kis lépések gyakorlatát szorgalmazza. /Pietsch Lajos: Az önrendelkezés stratégiai cél. Nem lehet mindent vagy semmit alapon politizálni. = Magyar Nemzet, szept. 21./
1993. szeptember 22.
Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform szóvivőjeként elismeréssel szólt az RMDSZ memorandumáról, de kifogásolta, hogy nem a platformok képviselőiből álló kerekasztal közös munkája a memorandum, továbbá ebből kimaradtak dr. Csapó József szenátor által összeállított jogsérelmek. Szerinte kulcskérdések kimaradtak, az etnikai jellegű jogsérelmek minősítése fogyatékos, nem emelték ki az önrendelkezés követelését. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés felháborodva értesült arról, hogy Borbély László, az RMDSZ Maros megyei elnöke amellett, hogy nem támogatta a platform aláírásgyűjtő kezdeményezését az ártatlanul elítélt oroszhegyiek, zetelakiak és marosvásárhelyiek ügyében, nem átallotta a kezdeményezést - több társával együtt - a kezdeményezést a marosvásárhelyi rádióban elutasítani. Továbbá Borbély László, Frunda György, Tokay György és mások elérték, hogy Caspó József szenátor autonómia-tervezetét titkosították, miközben a délvidéki, felvidéki és kárpátaljai magyarság politikai érdekvédelmi szervezetei hasonló autonómia-memorandumaikat elfogadták és kormányuk elé tárták. Katona Ádám hangsúlyozta, hogy az ún. kabinetpolitikától, mint például Verestóy Attila szenátor Stoicával folytatott titkos tárgyalásaitól ugyanúgy nem várható eredmény, mint a botrányt kavart, Tokay György által vezetett bel- és külföldön folytatott tárgyalásaitól. /Katona Ádám: A memorandum jó, csak izé? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ Ezzel Katona Ádám elítélte a Neptun-ügyben résztvevő RMDSZ-képviselők tárgyalásait.
1993. szeptember 22.
Szervátiusz Tibor szobrászművész értesítette Székelyudvarhely polgármesterét, hogy tudomására jutott: a város újabb pályázatot hirdetett meg az Orbán Balázs emlékműre. A művész előzőleg, az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület nevében fellépő Katona Ádám kérésére elkészítette a tervet, pályázaton azonban elvből nem vesz részt. /Szervátiusz Tibor szobrászművész levele Székelyudvarhely polgármesteréhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ Előzmény. júl. 22, aug. 17-i jegyzet.
1993. október 9.
Bíró Béla /Sepsiszentgyörgy/ zavarba ejtőnek tartja - az Adevarul cikkírójához hasonlóan - azt, hogy az SZKT ülésén a radikális Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ és a Szabadelvű Kör összefogott az Erdélyi Magyar Kezdeményezéssel /vagyis Katona Ádám irányzatával/. Bíró Béla a Neptun-üggyel kapcsolatban mindenkit elítélt, az egész vitát egyszerűen pozícióharcnak nevezte. Sietett pálcát törni mindenki felett: "épp legjelentősebb személyiségeink vannak híjával a valódi demokrata legfontosabb erényének, a toleranciának. Itt /csaknem/ mindenki önmaga számára követel toleranciát, saját igazságának érvényesülésében látja az igazságosságot..."és "elvárnánk, hogy az általunk antidemokratáknak tartott románok tőlünk tanuljanak demokráciát." /Bíró Béla /Sepsiszentgyörgy/: Bent vagyunk? = Beszélő, okt. 9./
1993. október 29.
Szervátiusz Tibor szobrászművész keserűen emlékezett vissza arra, hogy a Securitate zaklatásai, házkutatásai miatt tizenöt éve kénytelen volt otthagyni Kolozsvárt, műtermét, amely akkor magyar találkozóhely is volt. Nehéz Budapesten a beilleszkedés, bántja a Székelyudvarhelyre tervezett Orbán Balázs emlékmű sorsa: félreértés történt, Katona Ádám személyesen kérte fel annak elkészítésére. Szervátiusz Tibor beszámolt jelenleg készülő munkáiról. Miskolcon fogják felállítani Kós Károly faszobrát, dolgozik Szabó Dezső szoborfején. Ennek alapjába lesz bevésve: Minden magyar felelős minden magyarért. /Kristó Tibor: Minden magyar felelős minden magyarért. Beszélgetés Szervátiusz Tibor Budapesten élő képzőművésszel. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 29./
1993. november 1.
Borbély Imre RMDSZ-képviselő az önrendelkezési elvnek a Kárpát-medencében történt jelentkezését elemezte, visszatekintve a kezdetre. Elmondta, hogy az önrendelkezés gondolata már az RMDSZ megalakulásakor felvetődött. Az első kísérlet Katona Ádámnak és csoportjának a fellépése volt 1991-ben, az 1848.as agyagfalvi székely nemzetgyűlés évfordulója kapcsán. Voltak román autonomista törekvések is. Borbély Imre úgy látja, hogy az erdélyi magyarságnak programjába kell iktatni a területi autonómiát, hogy legyen tárgyalási alap. Megállapította, hogy Felvidéken és Délvidéken is léteznek kollaboráns irányzatok. A Felvidéken egy magát liberálisnak nevező polgári párt mintapéldánya a politikai asszimilációnak. Ez a párt szlovák politikát folytat magyarul. Délvidéken is vannak kollaboráns politikusok. Romániát illetően a Groza- féle politika azt az illúziót keltette, hogy a hatalom kiszolgálásával lehet segíteni. Ezt a magatartás nevezi Borbély Imre jó értelemben labanckodásnak. Sokan úgy tüntetik fel, mintha Erdélyben individualisták és kollektivisták állnak szemben egymással. Ez nem igaz. Az 1992 októberi Kolozsvári Nyilatkozat az önrendlekezésről megadta az irányt. /Beke György: Önrendelkezés a Kárpát-medencében. Beszélgetés Borbély Imre RMDSZ-képviselővel. = Orient Expressz (Bukarest), nov. 1-7./
1993. november 3.
Katona Ádám, az RMDSZ egyik platformjának, az Erdélyi Magyar Kezdeményezésnek a szóvivője nyílt levelet intézett a magyarországi politikai vezetőkhöz, a pártok vezetőihez. Ebben kifejtette az igényeket: nemzeti önrendelkezést az összmagyarság számára. Az utódállamok magyarsága nem kisebbség, hanem nemzeti közösség. Az anyaország vállalja fel az utódállamok magyarsága etnikai jellegű, közösségi jellegű jogsérelmeinek orvoslásának képviseletét a nemzetközi fórumokon. Az anyaország mondja ki védőhatalmi kötelezettségét. Az összmagyar társadalom számára nemzetépítő programra van szükség. /Összefogási felhívás Erdélyből. = Új Magyarország, nov. 3, Népszabadság, nov. 3., teljes szövege: Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 3./
1993. november 4.
Katona Ádám Erdélyből küldött nyílt levele, amelyben felszólítja az anyaországot, hogy vállaljon "védőhatalmi kötelezettséget az utódállamok magyarságáért", magánakciónak tekinthető, nem illeszthető be az RMDSZ koncepciójába, nyilatkozta Markó Béla, RMDSZ elnöke nov. 4-én Debrecenben, ahol előadást tartott az erdélyi magyarság létkérdéseiről. A Katona Ádám által érintett kérdésben az RMDSZ vezetőségének a megbízásából lehetne nyilatkozni. Az RMDSZ maga dolgozza ki koncepcióját és ehhez elvárja a magyar kormány támogatását. AZ RMDSZ már egy évvel ezelőtt hitet tett a belső önrendelkezés mellett és a nemzeti közösség fogalmat fogadta el a nemzeti kisebbség helyett. /R. T. J.: Katona Ádám levele magánakció. Az RMDSZ elnöke nyilatkozik a Népszabadságnak. = Népszabadság, nov. 5./
1993. november 8.
A román államfő szóvivője, Chebeleu nov. 4-én ismét bírálta Für Lajos honvédelmi miniszternek az egri tanácskozáshoz írt levelét, mondván, hogy a levél ellentmond annak, hogy Magyarország nem törekszik területi revízióra. Für Lajos hozzájárult, hogy levelét nyilvánosságra hozzák. A levélből kitűnt, hogy abban nem volt szó arról, amivel a szóvivő vádolta. Levelében ugyanis többek között leszögezte: "A határon túli magyarság sorsát " éljen bár az anyaországtól keletre, északra, délre vagy nyugatra " "égő aggodalommal" figyelemmel kísérni egy pillanatra sem szünhetünk. Meggyőződésem ugyanis, hogy számos csapástól sújtott nemzetünk fennmaradásának egyik kulcskérdése a nemzettetsttől erőszakkal leszakított testvéreink megőrzése magyarnak." "Úgy vélem, hogy ma a határokon túl élő, ezer éve honos magyarság lehető legszélesebb körű autonómiájának megteremtését kell törekvéseink fókuszába állítani. Nem férhet semmi kétség ahhoz, hogy a Románia, Szlovákia, Szerbia és más államok kényszerű keretei között élő magyarság államalkotó tényező. Ezért joga van az önkormányzatiság elve alapján a területi autonómiára ott, ahol többségben él; személyi elvű autonómiára pedig ott, ahol nemzeti kisebbséget képez."/Für levele a 3. egri tanácskozás résztvevőihez. = Magyar Hírlap, Népszabadság, nov. 8./ Chebeleu ugyanakkor elítélte Katona Ádám levelét is. Katona Ádámnak fogyatékosak az ismeretei, szögezte le, mert a nemzetközi jog csak népek számára ismeri el az önrendelkezési jogot és nem a kisebbségek számára. /Bukarest magyar minisztereket bírál. = Népszabadság, nov. 8./
1993. november 13.
Székely András Bertalan segített Venczel József hagyatékának a Széchényi Könyvtárba való átmentésében. Az átmentett anyag alapján sikerült 1988-ban Budapesten egy Venczel-kötetet kiadni Erdélyi föld - erdélyi társadalom címen. Ez lényegesen több oldalról világította meg az életművet, mint a korábban kiadott Az önismeret útján /Kriterion, 1980, összeállította Imreh István/. Székely András Bertalan lassan Venczel életművének kutatója lett. Venczel József az eredeti csíksomlyói passiók alapján írta meg misztérium-drámáját, ezt most kiadták. Most jön ki a nyomdából Venczel József tanulmányainak gyűjteménye. Székely András szerkesztette, a székelyudvarhelyi Orbán Balázs Egyesület adja ki A falumunka útján címmel. /Takács Éva: Megmaradás-stratégiai írások. Székely András Bertalan nyilatkozott Venczel József hagyatékáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 13./ Venczel József: A falumunka útján. Válogatott írások /Budapest ? Székelyudvarhely, 1993 ? Az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület Kiskönyvtára 1./ A bevezetőt Katona Ádám írta. Válogatta, szerkesztette és a zárótanulmányt írta Székely András Bertalan.
1993. december 8.
Katona Ádám nyílt levele az erdélyi magyar sajtóban is napvilágot látott. Levele a magyarországi politikai vezetőkhöz szól. Ebben kifejtette az igényeket: nemzeti önrendelkezést az összmagyarság számára, az anyaország vállalja fel az utódállamok magyarságának etnikai jellegű jogsérelmei orvoslásának képviseletét, az anyaország mondja ki védőhatalmi kötelezettségét az utódállamok magyarságával szemben. /Erdélyi nyílt levél magyar közéleti személyiségekhez. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 8./ Első közlése: nov. 3-i jegyzet.
